•Mielőtt elkezdeném a blog írását csak egy-két mondatba megfogalmazva elmondom, hogy kiért és miért csináltam ezt a blogot. ♕Lovas vagyok és maradok.Barim kért meg rá, hogy kezdjem el megint a blogolást. Régebben blogoltam és volt 2-3 is jól tele írva de elhanyagoltam. De nem is húzom tovább az időt inkább neki kezdek. ~Jó olvasást! :)
Borús és felhős nappal kezdődött az egész mikor a lovárdánkba meghozták a híres "Hercegnő " sport pacit. Mirával mint két lóbolond azonnal a lószállíttóhoz rohantunk és óriási gülü szemekkel vártuk, hogy végre a boxba vezethessük.Jack nem is időzött oda adta a vezetőnek a maradandót és hátra szaladva kinyitotta a kabint,hogy letudja vezetni. Mirával alig vártuk ,hogy kezünk ügye legyen de Jack kivette a vezető kezéből és nem adta ide. Mira aki nem túl nyugodt fajta rá is szólt:
- Add már ide a szárát hiszen nem látod, hogy milyen nyugodt?-mondta Mira higgadtan.
- Nyugodt a fenét, tudod, hogy miért adták el?-kérdezte pimasz mosollyal Jack.
- Mert megrugta Mr.Edwardot?- kérdeztem.
- Te ezt meg honnan tudod?
- Csak gondoltam...-mondtam.Mire Mira már nem dünnyögött és figyelmesen hallgatta a beszélgetésünket.
- Igen és? -kérdezte Mira.
- Igaz amit Tina mond.- válaszolt unottan.
- Hűha és Tina! Ezt honnan találtad ki? Vagy kitől tudtad meg?-kérdezte miközben megszakította a gondolatmenetemet, hogy vajon ki-é lesz a paci.
- MI? Hol és ki? hát én csak gondoltam..-motyogtam mire megérkeztünk a boxhoz és Jack bevezette Hercegnőt a helyére.
- Úgy ni! Itt jó helyed lesz. - mondta Jack és megveregette a box ajtaját. Mi ketten Mirával össze néztünk es egyszerre kiáltottuk a kifelé menetelő Jack-nek.
-És a pacit ki fogja gondozni?-kérdeztük reménykedve, hogy mi ,mert mi lettünk volna a sorosok.
- Anabell.-mondta visszafordulva majd becsapta az ajtót mögötte.
Tessék? Kérdeztem magamban. Mirával meg sem tudtunk szólalni mivel annyira letört minket ez a kijelentés. Anabell. Anabell nagyobb nálunk egyetlen évvel ez igaz de akkor is,neki ez a harmadik lova nekünk meg nulla. Nincs egy sem. Duzzogva hagytuk el a boxot, legalábbis én, mert Mira még mindig simogatta.
-Gyere már! - szóltam rá mire ő sunyi nézéssel indult meg.
- Nem hiszem el.- mondta Mira ,mire mi kiérkeztünk a boxbol az udvarra.
- Én sem. De miért pont ő kapta?-kérdeztem de mivel délre járt az idő egy ordítás szerüséget hallottunk meg ami azt jelentette ki,hogy EBÉD. Én már nem is voltam éhes de muszáj volt és bekullogtam az ebédlőbe ahol 10 gyermekkel kelett együtt ennem. Mitagadás, szeretek itt élni és ahogy Mira is de ez még mindig bántott minket,hogy Hercegnő nem lehetett a miénk.
- Add már ide a szárát hiszen nem látod, hogy milyen nyugodt?-mondta Mira higgadtan.
- Nyugodt a fenét, tudod, hogy miért adták el?-kérdezte pimasz mosollyal Jack.
- Mert megrugta Mr.Edwardot?- kérdeztem.
- Te ezt meg honnan tudod?
- Csak gondoltam...-mondtam.Mire Mira már nem dünnyögött és figyelmesen hallgatta a beszélgetésünket.
- Igen és? -kérdezte Mira.
- Igaz amit Tina mond.- válaszolt unottan.
- Hűha és Tina! Ezt honnan találtad ki? Vagy kitől tudtad meg?-kérdezte miközben megszakította a gondolatmenetemet, hogy vajon ki-é lesz a paci.
- MI? Hol és ki? hát én csak gondoltam..-motyogtam mire megérkeztünk a boxhoz és Jack bevezette Hercegnőt a helyére.
- Úgy ni! Itt jó helyed lesz. - mondta Jack és megveregette a box ajtaját. Mi ketten Mirával össze néztünk es egyszerre kiáltottuk a kifelé menetelő Jack-nek.
-És a pacit ki fogja gondozni?-kérdeztük reménykedve, hogy mi ,mert mi lettünk volna a sorosok.
- Anabell.-mondta visszafordulva majd becsapta az ajtót mögötte.
Tessék? Kérdeztem magamban. Mirával meg sem tudtunk szólalni mivel annyira letört minket ez a kijelentés. Anabell. Anabell nagyobb nálunk egyetlen évvel ez igaz de akkor is,neki ez a harmadik lova nekünk meg nulla. Nincs egy sem. Duzzogva hagytuk el a boxot, legalábbis én, mert Mira még mindig simogatta.
-Gyere már! - szóltam rá mire ő sunyi nézéssel indult meg.
- Nem hiszem el.- mondta Mira ,mire mi kiérkeztünk a boxbol az udvarra.
- Én sem. De miért pont ő kapta?-kérdeztem de mivel délre járt az idő egy ordítás szerüséget hallottunk meg ami azt jelentette ki,hogy EBÉD. Én már nem is voltam éhes de muszáj volt és bekullogtam az ebédlőbe ahol 10 gyermekkel kelett együtt ennem. Mitagadás, szeretek itt élni és ahogy Mira is de ez még mindig bántott minket,hogy Hercegnő nem lehetett a miénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése